Hiánypótló cikksorozattal érkezünk: 2 részes sorozatunkban a vitaminok szerepéről olvashatsz bővebben és szokásunkhoz híven mélyen belemegyünk a témába. Első körben a zsírban oldódó vitaminok lesznek terítéken, melyek fontos szerepet töltenek be a szervezet működésében. Az élő sejtekben zajló anyagcsere folyamatokat irányítják és támogatják, ezért jelentőségük nem elhanyagolható. Vágjunk is bele!

Mik a vitaminok?

A vitamin olyan szerves vegyület, mely kis mennyiségben ugyan, de nélkülözhetetlen az emberi szervezet számára. Kellő mennyiség előállítására viszont nem mindig képes, ezért kénytelenek vagyunk tápanyag formájában bejuttatni.

A vitaminokat nem kémiai szerkezetük, hanem biokémiai aktivitásuk alapján osztályozzuk, ezért fordulhat elő, hogy bizonyos vitaminnak akár több, hasonló vegyületet is tekinthetünk. Ilyen például a D-vitamin és a napsütés kapcsolata, vagy az A-vitamin vitamerje. A C-vitamin, míg az ember számára nélkülözhetetlen, addig az állatok önmaguknak képesek előállítani, náluk nem vitaminként funkcionál. A tudomány összesen 13 fajta vitamint ismer el.

Ha olyan változatosan táplálkozol, ahogy azt a nagykönyvben megírták, akkor a vitaminszükségleted elméletileg fedezett, viszont nem elég csupán a helyes összeállításra törekedni. Arra is figyelned kell, hogy az ételek a hevítés és főzés miatt veszítenek vitamintartalmukból, így a vízben oldódó vitaminok akár 10-15%-a is elbomolhat, elveszhet.

A vitaminok két csoportja

Oldhatóságuk alapján két csoportra oszthatjuk őket: vannak vízben és vannak zsírban oldódó vitaminok. Kezdjük a felsorolást a zsírban oldódóakkal. Ezeket a vegyületeket a szervezet képes eltárolni, leginkább a zsírszövetben és a májban, így az egészséges táplálkozás mellett nem szükséges naponta pótolni a bevitelüket. Arra viszont figyelj, hogy a D-, E-, K-, A-vitaminokat túl is lehet adagolni, ami szinte ugyanolyan súlyos következményekkel járhat, mint a hiányuk!

A-vitamin, másnéven retinol

A bevitt A-vitamin gyakorlatilag teljesen felszívódik, béta-karotinokká alakul. Nélkülözhetetlen a szemideghártya egészsége szempontjából, hasznosulását viszont gátolja a dohányzás és az alkoholfogyasztás.

Felszívódásához cink és szelén szükséges. Ha sok párolt zöldségeket fogyasztasz, akkor szervezted könnyen hozzájuthat az A-vitaminhoz. Ezenkívül például a máj, a vese, a belsőségek, a tojássárgája és a tengeri halak tartalmaznak megfelelő mennyiségű A-vitamint.

D-vitamin, másnéven kalciferol

A D-vitamin a bőrben termelődik napfény hatására, a vérben ez a vegyület szabályozza a kalcium mennyiséget, befolyásolja a csontosodási folyamatokat. A szervezetben jelenlévő D-vitamin alacsony szintje kedvezőtlenül befolyásolhatja több betegség lefolyását, mint például a cukorbetegséget, a reumás ízületi gyulladást és a sclerosis multiplexet!

Bevitelére a téli hónapokban különösen ügyelni kell - ebből a szempontból a szolárium abszolút nem helyettesíti a napozást. Tőkehalmájolaj, lazac, makréla, tojássárgája és máj fogyasztása esetén juthatunk megfelelő mennyiségű D-vitaminhoz, viszont a napfényen való tartózkodás is szintetizálja a vegyületet.

E-vitaminok, másnéven tokoferolok

Összesen nyolc E-vitamin-hatású vegyület ismert, melyet növények állítanak elő. Az E- vitamin antioxidáns hatású, védi a sejthártyát és megakadályozza az érelmeszesedést, valamint meggátolja a többszörösen telítetlen zsírsavak oxidációját is. Idősebb korban különösen hatásosan erősíti az immunrendszert és rendkívüli rákmegelőző hatása lehet.

A növényi olajok, mint a napraforgó-, a búzacsíra-, a tökmag-, az olíva- és mandulaolaj tartalmaznak E-vitamint, állati eredetű termékekben viszont egyáltalán nem szerepel a vegyület.

K-vitamin, másnéven fillokinon

A K-vitamin egy nélkülözhetetlen véralvadási faktor, emellett proteinek előállításához is szükséges a jelenléte. Egy több hetes antibiotikum kúra gyakran idéz elő K-vitamin hiányt, ami végeredményben csontritkuláshoz vezethet. A K-vitamin hiány legárulkodóbb jele, hogy a sérülések esetén fellépő vérzés lassan áll el.

A K-vitamin egyik változatát a bélbaktériumok szintetizálják, a másikat pedig a zöld növények tartalmazzák. Kiváló K-vitamin források a zöld leveles zöldségek, mint a spenót, a brokkoli, a fejes saláta és kelkáposzta. A K-vitamin igen jól bírja a főzést, kevés megy veszendőbe értékéből.

Következő cikkünkben bemutatjuk a vízben oldódó vitaminokat is, szóval mindenképp tarts velünk!